II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

Nyomtatóbarát változatLevélben küldésPDF változat

A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szabályzatok

  • Magyarország Alaptörvénye
  • A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
  • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
  • A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
  • A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
  • A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
  • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
  • Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény
  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
  • A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
  • A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
  • A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
  • A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
  • A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
  • A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény
  • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
  • Szervezeti és Működési Szabályzat (http://www.szentmartonkata.hu/szentmartonkata-onkormanyzat-hatalyos-rend...)

A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai

A Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 13/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 4.§ (2) bekezdésében határozza meg az önként vállalt feladatait, melyek a következőek:

a) helyi menetrendszerinti autóbusz közlekedés biztosítása,
b) teleház szolgáltatást biztosítása a nagyközségben,
c) civil szervezetek támogatása az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben megállapított előirányzatnak megfelelően,
d) méltányos szociális ellátások, valamint a gyermekvédelmi támogatáson felül további kedvezmény biztosítása a tárgykört szabályozó önkormányzati rendelet alapján,
e) testvérvárosi kapcsolat ápolása,
f) kitüntetés, ösztöndíj adományozása a tárgykört szabályozó önkormányzati rendelet alapján,
g) széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása,
h) megkeresésre –az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében - nem saját alapítású intézmények támogatása pl. Katasztrófavédelem.  

A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok

Elérhetőségek, eljárást megindító irat benyújtásának módja

Szentmártonkátai Polgármesteri Hivatal
 
Pest Megyei Kormányhivatal Nagykátai Járási Hivatal
 
Nagykátai Polgármesteri Hivatal
 
Ügyintézők
 

Az államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, kapcsolódó jogszabályok jegyzéke

Ügyfajta

Eljáró szerv megnevezése

Illetékességi területe

Kapcsolódó főbb jogszabályok

Szociális ügyek (települési és rendkívüli települési támogatás, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, temetési segély)

 

 

 

 

 

 

 

 

Bursa Hungarica - ösztöndíj pályázat

Szociális és Egészségügyi Bizottság

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.

A pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

A Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjrendszer Általános Szerződési Feltételei

A pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

Szociális ügyek (köztemetés)

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

Lásd: a fentieknél

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet

Birtokvédelmi ügyek

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.

Telephely, üzletek működésének engedélyezése

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 

Adóigazgatási feladatok

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv.

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.

Anyakönyvi igazgatási ügyek, honosítás

Anyakönyvvezető

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv.

Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V.19.) KIM rendelet

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. tv.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. tv. végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX.22.) Korm. rendelet

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről szóló 6/2003. (III.7.) BM rendelet

Közterület-használat

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A közterület használatáról és a használatuk rendjéről szóló 11/2015. (V.29.) önkormányzati rendelet

Környezetvédelmi, állat- és növény egészségügyi - hatósági feladatok

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról és az ingatlanok rendjéről szóló 10/2015. (V.29.) önkormányzati rendelet

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 16/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelet

Hagyatéki ügyek

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. tv.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.

Hirdetmények

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tv.

Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.

Szociális étkeztetési ügyek

Jegyző

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területe

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv.

A pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

Szabálysértési ügyek

Pest Megyei Kormányhivatal Nagykátai Járási Hivatal

nagykátai járás

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. végrehajtásával kapcsolatos rendszerekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról szóló 22/2012. (IV.13.) BM rendelet

Építéshatósági ügyintézés

Nagykáta Város Önkormányzat Jegyzője

nagykátai járás

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet

Helyi Építési Szabályzat

Alapvető eljárási szabályok (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400140.TV)

Ügyfelet megillető jogok és ügyfelet terhelő kötelezettségek

Törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye

Az ügyfeleket {A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15.§ (1) bekezdése szerint Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”} a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (Ket. 2. § (1) és (2) bekezdése)

Tisztességes ügyintézéshez való jog

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga, valamint a kioktatáshoz való jogot az ügyféli jogokkal, illetve kötelezettségekkel kapcsolatban. (Ket. 4. § (1) bekezdése, valamint 5. § (1) bekezdése)

Anyanyelv használatának joga

A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar a Magyar Köztársaságban. Ez azonban nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása, valamint nemzetközi jogsegély során más nyelv használatának. (Ket. 9. § (1) bekezdése)

A magyar nyelv nem tudása azonban nem jelenthet hátrányt a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél számára. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, a többi ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. Ennek tényét a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. (Ket. 60. § (1) bekezdése)

Továbbá a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél kérheti, hogy a hatóság bírálja el anyanyelvén vagy valamelyik közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. Ebben az esetben a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli. (Ket. 10. § (2) bekezdése)

A Ket. meghatároz olyan esetköröket is, amikor a fordítási és tolmácsolási költségeket a hatóság viseli:

a) A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott nemzetiség nyelvét. A nemzetiség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell fordítani. (Ket. 9. § (3) bekezdése, és 11. § (2) bekezdése)

b) Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében - ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is - magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz, a hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Törvény a Ket. e rendelkezésének alkalmazását az itt nem szabályozott esetekben is kötelezővé teheti. (Ket. 10. § (1) bekezdése, és 11. § (2) bekezdése)

Végül megjegyzendő, ha a közigazgatási eljárásban siket, néma vagy siketnéma személy vesz részt, jeltolmácsot kell alkalmazni. A jeltolmácsolás költségeit a hatóság viseli. (Ket. 11. § (2) bekezdése, 60. § (2) bekezdése)

Jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog

Jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog azt jelenti, hogy a hatóságnak az eljárást jogszabályban meghatározott határidőn belül le kell folytatnia, meg kell hoznia a döntést és gondoskodnia kell a döntés közléséről. Ha a jogszabály rövidebb határidőt, valamint törvény vagy kormányrendelet hosszabb határidőt nem állapít meg, akkor a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az elsőfokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését huszonegy munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. (Ket. 33. § (1) bekezdése).

Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben fenti határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. (Ket. 33. § (4) bekezdése)

A fentiektől eltérően soron kívül kell meghozni a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést

a) kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá
b) ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetőhelyzet elhárítása indokolja, vagy
c) ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy
d) ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges. (Ket. 33. § (2) bekezdése)
 

A Ket. meghatározza az ügyintézési határidő kezdőnapját is. Eszerint az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani.

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni. (Ket. 33. § (6) bekezdése)

A Ket. meghatározza az alábbiak szerint azokat az időintervallumokat, amelyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak be:

a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap. (Ket. 33. § (3) bekezdése)
 

Kioktatáshoz való jog

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy a hatósági eljárás során a jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatást kapjon a hatóságtól az alábbiak szerint:

A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.

Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. (Ket. 5. § (1) - (3) bekezdései)

Kártérítéshez való jog

A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. (Ket. 4. § (2) bekezdése)

Iratbetekintési jog

Az ügyfélnek, illetve képviselőjének joga van az eljárás során keletkezett iratokba betekinteni a Ket.-ben meghatározott korlátozásokkal. A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot. A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. (Ket. 5. § (4) bekezdése)

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti. (Ket. 68. § (1) bekezdése és 69. § (5) bekezdése)

Nem lehet betekinteni:

a) a döntés tervezetébe,
b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,
c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,
d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában. (Ket. 69. § (1) bekezdése)
 

Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek - a körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. (Ket. 69. § (2) bekezdése)

Végül megjegyzendő, hogy az iratbetekintésre jogosult – a Ket. 69. § (1)-(5) bekezdései szerint - az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. (Ket. 69. § (6) bekezdése)

Nyilatkozattétel joga

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a Ket. 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. (Ket. 51. § (1) és (2) bekezdése)

Bizonyítás indítványozásának joga

Az ügyfél jogosult kérni bizonyítási eljárás lefolytatását, kezdeményezheti pl. tanú meghallgatását, helyszíni szemle tartását vagy szakértő kirendelését. A szakértő kirendelés indítványozásával kapcsolatban a Ket. kimondja, hogy a szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Az ügyfél kérelmére az ezzel járó költségek megelőlegezése esetén a hatóság a kirendelt szakértőn kívül indokolt esetben - akár a szakértői vélemény előterjesztése előtt, akár az után - igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult más szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértővéleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a hatóság nem rendeli ki. (Ket. 50. § (1) bekezdése, 58. § (5) bekezdése)

A hatóság nem köteles az ügyfél bizonyítási indítványának eleget tenni. Ebben az esetben az ügyfél által felajánlott, de a hatóság által mellőzött bizonyítást, és a mellőzés indokait a határozat indokolásának tartalmaznia kell. (Ket. 72. § (1) bekezdésének eb) pontja)

Jelenlét a bizonyítási eljárásnál, illetve az egyes eljárási cselekményeknél

Az ügyfél jogosult a tanú és a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson megjelenni. A hatóság ezen eljárási cselekményekről az ügyfelet értesíti úgy, hogy az ügyfél az értesítést legalább öt nappal korábban megkapja. (Ket. 49. § (1) bekezdése)

Az ügyfél észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. (Ket. 62. § (3) bekezdése)

Megjegyzendő, hogy vannak olyan eljárási cselekmények, ahol köteles az ügyfél megjelenni, ebben az esetben azonban idézést kap értesítés helyett. (Az idézés kapcsán a megjelenési kötelezettségről az ügyféli kötelezettségeknél részletesen szólunk.)

A bizonyítási eljárásnál, illetve az egyes eljárási cselekményeknél történő jelenlétnek vannak korlátai, melyeket a Ket. az alábbiak szerint határoz meg:

a) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, továbbá ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. (Ket. 54. § (4) bekezdése)
b) A szemlén az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el. (Ket. 57. § (5) bekezdése)
c) A tárgyaláson – a Ket 62. § (2) bekezdésben foglaltakon kívül – bárki részt vehet, akinek a részvételét az ügyfelek nem kifogásolják. A hatóság védett adat és zártan kezelt adatok védelme érdekében is kizárhatja a tárgyalásról a nyilvánosságot. (Ket. 62. § (4) bekezdése)
 

Bizonyítékok megismerésének joga

Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított nyolc napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra nyolc napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.

Az értesítés mellőzhető, ha az ügyfél már a bizonyítási eljárás során megismert minden bizonyítékot, és módjában állt gyakorolni a fenti jogait, vagy ha az ellenérdekű ügyfél nélküli ügyben a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét.

Nem akadálya az eljárás befejezésének, ha az ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél a hatóság által meghatározott határidőben nem élt a fenti jogával. (Ket. 70. § (1), (2) és (3) bekezdései)

Jogorvoslathoz való jog

Amennyiben az ügyfél sérelmezi a közigazgatási hatóság döntését, akkor jogorvoslati jogával élhet.

Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése egyebek mellett kimondja: „A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”

Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében deklarált jogorvoslathoz való jog érvényesítésére a közigazgatási hatósági döntések tekintetében három jogorvoslati eszköz áll az ügyfél rendelkezésére:

a) fellebbezés,
b) bírósági felülvizsgálat,
c) újrafelvételi kérelem. (Ket. 97. § (3) bekezdése)
 

Továbbá megjegyzendő a végrehajtási eljárás során a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. (Ket. 144. § (2) bekezdése)

Költségmentesség iránti kérelem előterjesztésének joga

Az ügyfél jogosult az eljárás megindulásakor, illetve azt követően részleges vagy teljes költségmentesség iránti kérelmet előterjeszteni, melyről a hatóság végzésben dönt.

A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének

megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.

A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti.

A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki.

A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése, illetve megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az módosítható vagy visszavonható. (Ket. 159. § (1)-(4) bekezdései)

A természetes személy ügyfél költségmentességre való jogosultságának feltételeit a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet határozza meg.

Törvény költségmentességet jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére is megállapíthat. (Ket. 159. § (6) bekezdése)

Jóhiszemű eljárás kötelezettsége

A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni.

Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ket. 6. § (1)-(2) bekezdései)

Megjelenési kötelezettség idézés kapcsán

Amennyiben az ügyfelet idézik, akkor az idézésnek köteles eleget tenni, e kötelezettség elmulasztása esetén a Ket.-ben meghatározottak szerint szankcionálható. Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg.

Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, kivéve, ha

a) a hatóság a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja,
b) jogszabály az adott ügyfajtában előírja tárgyalás, közmeghallgatás vagy egyezségi kísérlet tartását.
 

Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább nyolc nappal megkapja. (Ket. 46. § (1)-(3) bekezdései)

Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. A megjelenési kötelezettség elmulasztásának következményei:

Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyérő engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon belül megfelelőn nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható. Nem sújtható bírsággal az idézett személy, ha az idézés nem volt szabályszerű

Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrég útján elővezettethető Az elővezetés foganatosításához - ha törvény másként nem rendelkezik - az ügyésznek a hatóság vezetője által kért jóváhagyása szükséges. (Ket. 48. § (1)-(3) bekezdései)

Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, vissza kell vonni az eljárási bírságot megállapító és az elővezetését elrendelő végzést.

Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a vezető tisztségviselő a hatóság felhívására nem közli, a vezető tisztségviselő eljárási bírsággal sújtható. Az elővezetést a vezető tisztségviselővel szemben lehet alkalmazni. (Ket. 48. § (5) és (6) bekezdése)

Adatszolgáltatási kötelezettség

Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.

A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha

a) nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,
b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy
c) az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfél médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. (Ket. 51. § (3)-(4) bekezdései)
 

Igazmondási kötelezettség

Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében a Ket.-ben foglalt adatszolgáltatás megtagadási ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható. (Ket. 51. § (5) bekezdése)

A kötelezettségek megszegésének következményeként kiszabható eljárási bírság

A Ket.-ben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja.

Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege – a Ket. 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi:

a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét,
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét. (Ket. 61. § (1)-(4) bekezdései)
 

Ügyintézési határidő

Elintézési határidő (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400140.TV)

Fellebbezési határidő (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400140.TV)

Ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok (http://www.szentmartonkata.hu/nyomtatvanyok-adougyek)

Ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás (feltöltés alatt)

Illetékek

Közigazgatási hatósági eljárásban (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000093.TV)

Egyéb eljárásokban (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000093.TV)


Közszolgáltatások

Humán közszolgáltatások

Közoktatási feladatok

  • általános iskolai oktatás és nevelés

(Szentmártonkátai Arany János Általános Iskola 2254 Szentmártonkáta, Battha Sámuel u. 1-3. sz. fenntartó és működtető: Ceglédi Tankerületi Központ)

(Székely József Református Általános Iskola 2254 Szentmártonkáta, Mátyás király tér 1. sz. fenntartó és működtető: Református Egyház)

  • óvodai nevelés (Szentmártonkátai Aprajafalva Óvoda és Konyha 2254 Szentmártonkáta, Óvoda u. 1. sz.)

Közművelődési feladatok

  • könyvtári ellátás (Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Teleház 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út 54. sz.)

Egészségügyi feladatok

  • háziorvosi ellátás (II. számú háziorvosi körzet 2254 Szentmártonkáta, Bacsó Béla út 105. sz.)
  • házi gyermekorvosi ellátás (Gyermekorvosi rendelő 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út 52/B. sz.)
  • védőnői ellátás (Védőnői Szolgálat 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út 40/A.)

Szociális közszolgáltatások

Szociális és gyermekvédelmi feladatok

  • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott ellátások biztosítása.
  • házi segítségnyújtás
  • családsegítés (Szentmártonkátai Polgármesteri Hivatal Család- és gyermekjóléti Szolgálat 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út 52/c.)

Közüzemi közszolgáltatások

Közúttal kapcsolatos feladatok (a feladatokról a képviselő-testület által megbízott vállalkozó/cég gondoskodik)

Energiaellátással kapcsolatos feladatok (a közvilágítást az MVM Zrt. 1031 Budapest, Szentendrei út 207-209. sz. biztosítja)

Közlekedéssel kapcsolatos feladatok (a helyi tömegközlekedés a Régió 2007 Kft. 8142 Úrhida, Dózsa Gy. u. 48. sz. közreműködésével valósul meg)

Vízgazdálkodási feladatok (bérleti-üzemeltetési szerződés szerint a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. gondoskodik az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról)

Kommunális közszolgáltatások

Temetkezéssel kapcsolatos feladatok (temetőt, köztemetőt tart fenn és működtet)

Hulladékgazdálkodási feladatok

A települési szilárd hulladék kezelésére szervezett és fenntartott hulladékkezelési, hulladékgyűjtő, begyűjtő- és szállító feladatok ellátója az “ÖKOVÍZ” Nonprofit Kft. (2700 Cegléd, Pesti út 65. sz.)


A szerv nyilvántartásai

Az ASP rendszert felhasználók a Keretrendszeren keresztül érik el az egyes szakrendszereket, melyek a következők:

  • Adó szakrendszer biztosítja a helyi adózással kapcsolatos adóhatósági feladatok ellátásának teljes körű informatikai nyilvántartás-vezetésének támogatását.
  • Gazdálkodási szakrendszer kezeli a főkönyvi könyvelés folyamatát: kontírozás, könyvelés, könyvelési adatok feldolgozása, könyvelési listák előállítása, a pénzügyi tevékenységek folyamatát: kötelezettségvállalás és követelés nyilvántartás, számlázás, vevő-szállító analitika, áfa analitika banki és pénztári funkciók, az eszközök, készletek analitikus nyilvántartását, a felhasználók gazdálkodásra vonatkozó kontrolling tevékenységét, a jogszabályban meghatározott és vezetői információs kötelezettségek, igények teljesítését.
  • Ingatlanvagyon-kataszter szakrendszer feladata az önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanok nyilvántartása.
  • Ipar-kereskedelmi szakrendszer feladata, hogy biztosítsa az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű elektronikus támogatását és az adatok nyilvántartását.
  • Iratkezelő szakrendszer feladata az önkormányzati iratkezelési és általános ügyintézési tevékenységek támogatása, a vonatkozó jogszabályokban előírt funkcionalitás biztosításával. 

További nyilvántartások:

  • Közszolgálati nyilvántartás
  • Köztisztviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása
  • Szabadságengedélyek nyilvántartása
  • Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása
  • Képviselő-testületi, bizottsági határozatok nyilvántartása
  • Helyi önkormányzati rendeletek nyilvántartása
  • Nyilvántartás az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekekről
  • Anyakönyvi névmutatók
  • EAK (Elektronikus Anyakönyvi Rendszer)
  • Központi személyiadat- és lakcímnyilvántartás (Vizuál Regiszter)
  • KCR (Központi Cím Regiszter)
  • PTR (Pénzbeli és Természetbeni ellátások Rendszere)

Nyilvános kiadványok

(Lásd: Lapok)

Megjelent példányok (http://www.szentmartonkata.hu/onkormanyzati-lap)

Témája: közérdekű hírek információk. A lap ingyenes. 

Hozzáférhetőség: a lap minden szentmártonkátai lakos számára kihordásra kerül. Ha valaki a terjesztésből kimarad, az újságot beszerezheti a Polgármesteri Hivatalban, vagy a Könyvtárban.


Döntéshozatal, ülések

A döntéshozatal rendje (http://www.szentmartonkata.hu/szentmartonkata-onkormanyzat-hatalyos-rendeletei)

Meghívók (http://www.szentmartonkata.hu/ulesek-napirendek)

Jegyzőkönyvek (http://www.szentmartonkata.hu/jegyzokonyvek)


A szerv döntései, koncepciók, tervezetek, javaslatok

Hatályos rendeletek (http://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek)

Koncepciók (http://www.szentmartonkata.hu/koncepciok-strategiak)

Tervezetek (http://www.szentmartonkata.hu/tervezetek-velemenyezese)


Pályázatok

Pályázatok (http://www.szentmartonkata.hu/palyazatok)

Közbeszerzések (http://www.szentmartonkata.hu/kozbeszerzesek)

Az Európai Unió által támogatott fejlesztések (http://www.szentmartonkata.hu/europai-unio-altal-tamogatott-fejlesztesek)


Hirdetmények

Hirdetmények (http://www.szentmartonkata.hu/felhivasok-tajekoztatok)


Közérdekű adatok igénylése

A közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata nem rendelkezik ilyen adattal.

A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje (kozerdeku_adatok_igenylesenek_es_kozzetetelenek_rendjerol_rendelkezo_szabalyzat.pdf)

A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtásának módja: szóban (személyesen, vagy a 06(29)462-101-es telefonszámon), írásban (Szentmártonkátai Polgármesteri Hivatalban 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út 52/c.) vagy elektronikus úton (igazgatas@szentmartonkata.hu) bárki igényt nyújthat be.

A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.

A közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményei, időbeli változások (www.ksh.hu)

A közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező statisztikai adatszolgáltatás adott szervre vonatkozó adatai (www.ksh.hu)

Azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv az egyik szerződő fél

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata nem rendelkezik ilyen adattal.

A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata nem rendelkezik ilyen adattal.

A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös és egyedi közzétételi lista   

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata nem rendelkezik ilyen adattal.

A közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítás céljára elérhető adatok listája, valamint azok rendelkezésre állóformátuma

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata nem rendelkezik ilyen adattal.


Közzétételi listák

Nincs a szervre vonatkozó sem különös, sem egyedi közzétételi lista